NEHAZUGGY

Hol van Gyárfás Tamás és hogy nem süllyed el szégyenében?

Molnár Bálint | 2016. Április 9, Szombat | 18:32

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az utóbbi néhány nap történéseit végigpörgetve számomra rendkívüli módon zavarbaejtő, hogy ugyan időközben Kiss László szexuális erőszakoló lemondott uszókapitányi és tiszteletbeli alpolgármesteri tisztségéről, még mindig jönnek újabb és újabb önjelölt, fizetett és fizetetlen pártfogók, akik védik a védhetetlent.

Igaz, hogy a Népszabadság is megvált a külősként cikkeket író Aczél Endrétől, akinek az jutott eszébe Kiss László ügyéről, hogy az áldozat szeretett kefélni. Igaz, hogy a békemenetelő, írni soha a büdös életben meg nem tanult egykori Magyar Hírlap-főszerkesztő, jelenlegi PestiSrác-töltelék, és örökös szervilis újságírók szégyene, Stefka István is kommunistázott és ávósozott egy egészségesen gyomorforgatót Kiss védelmében. Az is tény, hogy a 89 éves Székely Éva, Helsinki olimpiai bajnoka, több magyar bajnoki cím birtokosa is igyekezett kimosni a fekáliából Kiss Lászlót, de arra nem sikerült válaszolnia, hogy valóban ő és a férje, Gyarmati Dezső hozta-e ki anno a börtönből ama fényesen csillogó olimpiai aranyérmek kovácsát.

Egyvalakiről azonban méltatlanul kevés szó esett az elmúlt napokban, pedig kulcsfigurája annak a messziről bűzlő trágyadombnak, amely a magyar úszósport körül csúcsosodik. És nem a Hosszú Katinka-ügy óta, bár akkor vált világossá, hogy mennyire valós, létező problémáról van szó. Ő pedig nem más, mint Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnöke, milliárdos médiavállalkozóból nemzetközi sportbefolyásra szert tett ügyeskedő. Akiről azért kell beszélni, mert ha Kiss László – saját ügyét érintően – 55 évig és néhány napig összefüggéstelenül hazudott, akkor Gyárfás Tamás cinkosa volt ebben. Jópár éve cinkosa és tettestársa az erkölcsi fertőben. És nem akkor kezdődött, amikor a Kiss Lászlóról szóló Wikipédia-szócikk tartalmával kapcsolatban csúsztatott egy nagyot.

Aki akarta, láthatta, hogy Kálmán Olga szerdai műsorában milyen arcpirító pofátlansággal habogott összevissza. Gyárfás, aki tudott az ügyről (a zaftos részletekről nem) Kiss Lászlótól úgy értesült, az erőszak áldozata egy tekintélyes ember lánya volt (Gyárfás azt is tudta, hogy az áldozat már nem él), aki könnyen kapható volt az aczéli értelemben vett kefélésre, amit aztán úgy állított be, hogy megerőszakolták. Persze ő ezt nem hiszi, sőt: ha a saját lányáról lett volna szó, akkor valószínűleg kitekeri az erőszaktevő nyakát ’62-ben. ’63-ban nem engedte volna, hogy tovább edzősködjön, ettől függetlenül 2016-ban nem lehet újra megbüntetni. Forgott az a köpönyeg rendesen.

Szintén ebben a műsorban mesélte el, hogy ő senkit semmire nem kényszerített, a szövetség elnöksége egy emberként állt ki Kiss László mellett. Közben elhúzott a trieszti olimpiai selejtezőre, ám közben kiderült: a két testület közül, amelyik a nemi erőszaktevőt jól megvédte, az egyik (edzőbizottság) az úszószövetségen belül egy nem létező testület. Emellett az is kiderült, hogy Cseh Lászlót, akit egy nappal korábban aláíróként tüntettek fel a minősíthetetlen állásfoglaláson, meg sem hívták az ülésre, tehát sehogy nem szavazhatott.

Erre az úszószövetség sajtószóvivője elismerte, hogy hibásan ment ki a közleményük, nem az elnökség döntött az ügyben, hanem egy „szűkebb testület”. Arról már nem is szólva, hogy Sárdi Ákos úszóedző később elmesélte, hogyan is zajlott az a bizonyos szavazás, amin Gyárfás senkit semmire nem kényszerített. Azok, akik szeretnék, hogy versenyzőik kijussanak a versenyekre, azoknak a vezetőség álláspontját kell elfogadniuk, akkor is, ha nem feltétlenül értenek egyet vele. Márpedig Gyárfás most azt akarta, hogy Kiss Lászlóval mélyen együttérezzenek, ezért semmi sem történhetett másként, mint ahogy történt. Az edző szerint Gyárfás maffiamódszerekkel tartja kezében a szövetséget. Sárdi azt követelte tőle, álljon ki a nyilvánosság elé, és vállalja fel, hogy nyomás alá helyezte az edzőket.

Mindeközben Gyárfás semmilyen megkeresésre nem reagált, azóta sem reagál, cserében ma újabb közleménnyel rukkolt elő a MÚSZ, amelyben cáfolnak mindent, amit az úszóedző állít. A szövetség szerint a szavazás Kiss támogatásáról egyhangú volt és Sárdi hazudik, nyilván.

Mivel sem megcáfolni, sem megerősíteni nem tudom, hogy mi történt azon az ülésen, ami nem is az volt, ami; mivel az úszószövetség napok óta nem hajlandó kiadni azoknak a listáját, akik aláírták a Kiss László melletti kiállást (noha a lemondással okfogyottá vált az elvtelenség) és miután a szövetségi kapitány cinkosaként Gyárfás évekig lapított majd egy nap alatt szembehazudta az egész országot, joggal merül fel a kérdés: mit keres ez az ember még mindig az úszószövetség élén?

Azt már tudjuk, hogy Hosszú Katinkát hogyan próbálta megzsarolni januárban egy 12 millió forintos csekkel, azt látjuk, hogy az úszószövetség saját hazugságában fetrengve próbált kimosni egy nemi erőszakolót a mocsokból, ezzel egyúttal össznépi megvetést érdemelve ki magának. A kérdés adja magát: hol van Gyárfás (azon kívül, hogy Triesztben) és hogy nem sül le a bőr a pofájáról? Kiss lemondásával ugyanis egyáltalán nem ért véget a sztori, innen már az úszósport döntéshozóinak, konkrétan Gyárfás Tamásnak a méltatlanná vált személyéről kell beszélni.

Gyárfás életvitelszerűen elkövetett köpönyegforgatása többszörösen gyomorforgató és óriási károkat okoz most pillanatnyilag éppen az úszósportnak. A Magyar Úszó Szövetség – Kiss Lászlón túl – Gyárfásnak és az ő valószínűsíthetően aljas módszereinek köszönheti hatalmas hitelvesztését. Gyárfás az az ember, aki mindent és mindennek az ellenkezőjét is képes volt végigcsinálni élete során, aki valószínűleg akkor sem mondana le, ha a halántékánál matatnának egy csőre töltött fegyverrel. Azt hiszem, nem lehet kérdés, hogy ha Gyárfás – a Kiss László ocsmány tettét relativizáló senkiházi – marad a szövetség élén, a közmegvetés, az undor és az elfordulás ettől a sportágtól nem kétséges.

Márpedig most még lenne esély a megtisztulásra. Gyárfás azonban mindent beáldozott saját pozíciójáért, nem beszélve arról, hogy a vizes vébé okán Orbánék amúgyis kilóra megvették. Mondjuk soha nem volt egy talpig gerincoszlop, úgyhogy nem volt ez oly nehéz. Ami azért baj, mert mindeközben jobb sorsra érdemes kiváló sportolókat és szakembereket járat le saját mocskos elnöki székéért.

Szerintem egy felelős sportvezető ilyenkor nem bújkál Triesztben, sem máshol, hanem kiáll a nyilvánosság elé, elnézést kér és Kiss László nyomdokaiba lépve eltakarodik a pics*ba. A Gyárfás Tamások azonban – mint tették oly sokszor – most is kivárnak, hátha elmúlik, hátha elfelejti a nyilvánosság és majd minden megy tovább, ahogy annak előtte.

Gyárfás, most szólok: senkit nem fog érdekelni, hogy kijutottunk az olimpiára, elég volt a sunyulásból és az erkölcstelenségből, amivel egy egész sportág sírját ásod még mindig. Ahol Kiss Lászlónak semmi keresnivalója nincs, ott neked se.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!