Orbán Viktor – ahogy neki szokása ez, bár egy ideje hanyagolta – interjúnak nevezett szónoklatot tartott a Kossuth Rádióban. Most pont volt egy kis ideje, mert megvédett minket a migránsoktól, visszafizette a hitelt, asszonypajtással felhörpintettek egy üveg bort, kialudta magát, hát szónokolt az ő népéhez.
Ahogy lenni szokott, volt a szónoklatban minden, mi szem-szájnak ingere. És a hánynak is. Jöttek az aljas hódító, betolakodó hordák, de ne aggódjunk! Aztán volt egy kis hátulról-mellbe az ellenzéknek, mert mégiscsak elmúltnyócév. A vasárnapi boltbezárás is téma volt. Ezzel az van, hogy vagy visszavonja a kormány, vagy pedig kiterjesztik más területekre is. Az mondjuk vicces lesz, ha leáll a közösségi közlekedés, egy étterem se nyit ki és még talán a vasárnapi misét is szombaton kell megtartani.
És természetesen szóba került az offshore-botrány is, mert azért sanszos, hogy fognak még fejek hullani ebben az ügyben. Azt mondta erről a mi Fénylő Csillagunk, hogy felkéri a belügyminisztert, legyen kedves egyenként megvizsgálni a hazai szálakat. Az remélem mindenkinek megvan, hogy jelenleg Pintér Sándor a belügyminiszter. Na, őt kéri fel Orbán Viktor, hogy gombolyítson. Mindjárt el is képzeltem, ahogy Pintér nagyítóval fürkészi a nyomokat, felsikolt: Jesszum, egy fideszes szál! – majd farokfelvágva elrohan a főügyészhez. Gyengébbek kedvéért mondom: a főügyész momentán Polt Péter névre hallgat. Na, ez a két nemzeti díszturul nekifeszül a feltárt szálnak és mint két meghibbant bulldog, szimatolva akcióba lendülnek. Meglelik a suttyomban offshore-számlákra kicsorgatott pénzeket, annak forrását és a számla tulajdonosát is, majd kéz a kézben rohannak a bíróságra. Akkor is, ha ne adj’isten véletelenül a saját nevüket lelték meg az iratok között. Vagy bárki más, a családhoz tartozó illető nevét. Aha. Életszerű.
De amiért mindez nagyon fontos és szinte tényként kezelhető, az az, amit a miniszterek elnöke mondott az emésztőrendszere bemeneti nyílásából kifelé:
Az embereknek látniuk kell, hogy a tőkével rendelkezők betartják-e a jogszabályokat. A jelentős magyar politikai tényezők kívül állnak ezen az ügyön, a magyar szál leginkább bankárokhoz köthető, ezen belül is inkább szocialista nagytőkésekhez.
Hát ez mennyire így igaz! Az embereknek bizony látniuk kellene. De nem csak azok működését, akik a saját nevükön tartják és vallják be a vagyonukat, hanem azok jogkövető magatartását is, akik a családtagjaik, rokonaik, strómanjaik nevén gazdagodnak orrba-szájba. Akkor is, ha szocialista és akkor is, ha bármi más kötődésű az illető.
Miniszterelnök úr, drága! Már alig várjuk a leleplezéseket!
Közben – bár ez nem a rádióban hangzott el és főleg nem Orbán Viktor cseresznye-ajakáról, de egyéb remek híreknek is örvendezhetünk. Mégpedig annak, hogy mától fogva a nemzeti közpéztévében saját magazinműsort kap a felcsúti Puskás Akadémia! Azért ez már nem sámli, feleim! A 26 perces műsorban (ami természetesen nem egyszeri alkalom lesz, hanem rendszeres) mindent megtudhatunk az aranylábú fiúkról, Mészáros Lőrinc áldozatos munkájáról, a gyep hőfokáról és arról is, hogy vajon Nárcisz kutya hazatért-e a családi lakba, vagy őt is elkobozta a közterület éber őre.
Bevallom, már nagyon várom! Majdnem annyira, mint a Pintér-Polt nyomozópáros munkálkodásának eredményét. Csak azt mondhatom: hajrá, fiúk!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.