NEHAZUGGY

Szakszervezeti vezetők a gödör alján, gyalogsági ásóval

Swan Edgar | 2016. Április 7, Csütörtök | 8:24

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,598,249 forint, még hiányzik 401,751 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Készülnek a pedagógusok az egész napos sztrájkra, készülnek a következő polgári engedetlenségi megmozdulásra is. Van, aki szerint az erők elaprózásáról van szó, mások szerint ez nem így van.

Csatlakozott az akciókhoz az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport, Sándor Mária pedig arra kérte az egészségügyben dolgozókat, fejezzék ki szolidaritásukat a pedagógusok mellett, hiszen együtt, egymással összefogva erőt tudnak felmutatni a kormánnyal szemben.

Aki biztosan nem csatlakozik ehhez a felhíváshoz, az Cser Ágnes és az általa vezetett Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. Cser azt nyilatkozta a nol.hu-nak, hogy: „Négy szoclib kormány után végre érdemben tárgyalunk a bérfelzárkóztatásról. Sándor Mária civil mozgalmat szervez, nem szakszervezeti területen van, mi az ágazati reprezentatív szakszervezetként, remélem, hamarosan tető alá hozzuk a megállapodást.”

Cser Ágnesnek valószínűleg nem tűnt fel, hogy az utolsó – általa szoclibnek nevezett – nem-Fidesz kormány 6 éve leköszönt. Jelenleg zsinórban a második Orbán-kormány van hatalmon. Amely kormány ezek szerint hat hosszú éve nem volt hajlandó érdemben tárgyalni Cser szakszervezetével, na de most.

Értem én a szakszervezeti vezetői posztot sajátos eszközökkel kiharcoló hölgyet, hogy is ne érteném. Most nem térek ki Cser zivataros előéletére, csak a szakszervezeti vezetővé való megválasztásának körülményeit említem meg.

Röviden: miután jogerősen megfosztották Cser Ágnest az EDDSZ elnöki posztjától, ő nemes egyszerűséggel visszafoglalta az elnök hintaszéket. Igaz, meglehetősen sajátságos módon tette ezt, mivel fizikailag kizárta a többi jelöltet, valamint azokat, akik ellene szavaztak volna.

Jelen állás szerint az EDDSZ honlapja úgy fest, mint egy Cser Ágnes portfólió. Ez mondjuk a tagság dolga. Ha nekik megfelel az egri kórház harcos védője, akkor rendben van.

Az országnak, legfőképpen a munkavállalóknak, pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak, betegeknek, ápolóknak, orvosoknak, szociális dolgozóknak biztosan nem tesz jót Cser Ágnes és a hozzá hasonló figurák.

Semmi nincs, amivel nagyobb kárt lehetne tenni a szakszervezetek ébredező világában, amivel hatékonyabban lehetne rombolni a az összefogást, amivel több kárt lehetne okozni a szakszervezetek érdekérvényesítő képességében, mint az, amit Cser és a hozzá hasonlóan érdekvezérelt szakszervezeti vezetők tesznek.

Semmi nincs, ami a kormány megosztó, gyűlöletkeltő politikáját jobban szolgálná, mint az a hozzáállás, hogy mi közünk nekünk hozzájuk, nem a mi bajunk. Az kétségtelen, hogy nem Cser baja, mert ő megkapja a fizetését a kormánytól és amennyire jó a személyes érdekérvényesítő képessége, ez a jövőben sem fog változni. Hogy egyébként a szakszervezeti tagság mit akar, az nem igazán döntő szempont. Ahogy az sem fontos, hogy akár az egészségügyi dolgozónak is lehet iskolás gyereke, ahogy a pedagógusnak is lehet beteg hozzátartozója.

Cser Ágnes egyszer már alulmaradt egy nővel szemben. Gondolok én Selmeczi Gabriella szenátor és nyugdíjmegvédő asszony fényes diadalára, amikor is úgy rúgták ki Cser Ágnest az Országos Egészségbiztosító Pénztár éléről, hogy csak úgy füstölt és bizony az irodáját percek alatt kellett átadnia Selmeczi Gabriellának.

Most megint itt egy nő, bizonyos Sándor Mária. Akinek ugyan eszébe sem jut Cser trónjára törni, de attól még veszélyes lehet, meg egyébként se ő mondja már meg, mit csináljanak az egészségügyi dolgozók, a szakszervezetek és Cser Ágnes, az ízig-vérig demokrata.

Nem tudom, mi lesz ennek az egésznek a vége, de abban biztos vagyok, hogy az egészégügyben dolgozók megérdemelnének egy méltóbb szakszervezeti vezetőt. Illetve, ha megfelel nekik a mostani, akkor ezt érdemlik, semmi mást. Abban is biztos vagyok, hogy a többi szakszervezet tagságának is célszerű lenne átgondolni, megfelelő ember ül-e a szakszervezetük élén és amennyiben nem, ideje lennek kiborítani onnan azokat, akik saját érdekükben és saját céljaik elérésére használják ki- és fel az általuk vezetett szervezetet és eszükbe sem jut a tagság képviselete, ami pedig a dolguk lenne.

Mindenesetre jó magyarázat ez a történet arra, hogyan lehet leérni a gödör aljára. Hát úgy, hogy eleve onnan indul a versenyző és van nála egy gyalogsági ásó is.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!