Hiába, a jelenlegi magyar kormány annyira rendes, hogy azt már nem lehet szó nélkül hagyni! Tegnap jelentette be a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság és/vagy Czibere Károly az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára (a sajtóközlemény elég zavarosra sikerült), hogy a hirtelen rájuk törő nagylelkűségi rohamnak nem tudtak ellenállni és felemelték egymillió forintra a fogyatékos emberek mobilitását segítő gépjárműszerzési támogatást.
Ismételjük együtt: egymillióra emelték! 900 ezer forintról. Hát nem kedvesek?
Ez az összeg természetesen új gépjármű vásárlása esetén igényelhető, nagyon komoly feltételek esetén jár, akinek jár. De az még kevés, hogy jogilag megfelel az igénylő minden feltételnek, ugyanis rangsorolják a kérelmeket. Előnyt élvez, aki dolgozik, tanul, vagy egyedül nevel kiskorú gyermeket. Tehát aki mondjuk azért nem tud dolgozni, vagy iskolába járni, mert nincs járműve, az az ő baja. Előfordul, hogy 1,5-2 évet kell várnia az igénylőnek.
De tételezzük fel, hogy megkapja a támogatást. Akkor már csak találnia kell olyan autókereskedést, ahol elfogadják és beszámítják a vételárba az utalványt. Valamint rendelkeznie kell az új gépjármű megvásárlásához szükséges összeg többi részével, vagy hitelképesnek kell lennie. Végül találnia kell egy szervízt, ahol az ő speciális igényei szerint átalakítják az autót, szintén nem ingyen.
7 évente lehet igényelni a szerzési támogatást. Ezt a nagyvonalú – 100 ezer forintos emelést – azért döntötte el a kormány, hogy ezzel is segíteni lehessen a fogyatékos embereket abban, hogy megbízható, új autót tudjanak vásárolni.
Nem mondom, hogy ez az összeg nem jön jól azoknak, akik jogosultak rá, mert nyilván ez is valami. Azt viszont mondom, hogy az elmúlt időszakban sokkal többet vettek el sérült társainktól, mint amennyit most ezzel a 100 ezer forintos emeléssel visszaadnak egy részüknek.
Hiszen nem minden sérült ember rendelkezik, rendelkezhet autóval. Sokan kénytelenek tömegközlekedéssel eljutni a céljukhoz. Ez nagyon sok helyen megoldhatatlan feladat, kerekesszékkel lejutni a metróba, onnan feljutni, buszra, villamosra szállni nagyon nehézkes, van, ahol lehetetlen. De sok helyen egy egyszerű középületet, postát, orvosi rendelőt, okmányirodát, rendőrséget sem lehet megközelíteni kerekesszékkel. Az akadálymentesítésre szánt forrásokat sok esetben másra költik, homlokzatfelújításra, tetőszerkezet javítására. Ez is fontos, de kevésbé fontos, mint az akadálymentesítés.
A sérült emberek közlekedési támogatása is átalakult, tényszerűen a pénzbeli támogatás megszűnt. Tehát aki eddig ezt az összeget igénybe tudta venni a közösségi közlekedésben, az 2012-től már nem tudja ezt megtenni.
A mozgásában korlátozott embereknek adható – mintegy havi 15 ezer forint – támogatás ugyan nem szűnt meg, de annyira megszigorodtak a szabályok, hogy ma már szinte csak teljesen magatehetetlen sérült ember kaphatja.
A rokkantellátás körül kialakult áldatlan állapotok szintén közismertek. Teljesen munkaképtelen, évtizedek óta súlyos fogyatékossággal élő emberek ellátását csökkentették drasztikusan, vagy éppen vonták meg teljesen és kényszerítik őket a munkaerőpiacra, ahol esélyük sincs elhelyezkedni, hiszen sokan közülük a lakásukat sem tudja önállóan elhagyni.
Bár látszólag más, mégis ide tartozik az idős emberek ellátásának átalakítása, mégpedig a rokkantellátáshoz hasonló embertelen módon. A rászoruló idős emberek jórésze kiszorult a házigondozási rendszerből, az idősotthonba való bejutás lehetősége is sokkal nehezebbé vált. Tényszerűen innen is sok pénzt vont ki a kormány, az önkormányzatokra tolva az anyagi terheket.
Végső soron tehát ezt a – szerintem nevetséges – 100 ezer forintnyi emelést a többi rászorulótól vette el a szaktárca, pontosabban ennek a többszörösét, most pedig nagy melldöngetéssel visszacsorgat egy keveset egy szűk rétegnek.
Közben a sérült, idős, rászoruló, beteg emberek panaszai csukott fülekre találnak.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.