Április 18,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VIBRÁTOR


A nap, amikor Orbán a saját szomszédja lett

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Visszafogott meglepetésemre nemzetes gázszerelő elvtárs, bizonyos Mészáros Lőrinc szerezte meg 44,4 millió forintért, egyben kikiáltási áron a nagy valószínűséggel Orbán Viktor tulajdonát képező hatvanpusztai majorság melletti földet. A 36 hektáros terület eddig sem volt idegen a felcsúti polgármestertől, amennyiben a tulajdonában lévő Búzakalász 66 Felcsút Kft. bérelte mostanig.

Mészáros Lőrinc nyilván nem tolta oda a pofáját, helyette ott volt – ígéretéhez híven Juhász Péter és az Együtt -, akik élénk médiaérdeklődés mellett élőben tudósítottak Székesfehérvárról. Juhászék azért szerveztek demonstrációt a földárverés helyszínére, hogy megnézzék, ki lesz Orbán szomszédja. És meglátták, hogy ki lett.

Mivel a felcsúti reneszánsz polihisztornak derogált odafáradni a székesfehérvári kormányhivatalhoz, helyette a Puskás Akadémia elnökségi tagja, dr. Vörös József ügyvéd licitált sikerrel. Mészáros ügyintézőjéről azt lehet tudni, hogy a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) igazgatósági tagja, 2012 márciusa óta tagja a Puskás Akadémia elnökségének és állami cégek jogi ügyeiben is szívesen eljár: tavaly például egy 180 millió forintos tendert sikerült megkaparintania, amelynek fejében szerződéseket készített adásvételekhez illetve állásfoglalásokat írt a MÁV-nak. (Mert a MÁV bizonyára nem rendelkezik saját, különbejáratú jogi osztállyal, értem, teljesen életszerű.)

Az eléggé nyilvánvaló, hogy senki nem számított hatalmas meglepetésre a mai árverés kapcsán, de azért mégiscsak megér pár szót a történet. Számomra már az is kellően megrázó a történések fényében, hogy elvileg írástudó emberek ténferegnek félanalfabéta strómanok körül (igen, ők a strómanok strómanjai) és egyengetik az ő útjukat a mennybemenetel felé.  Mekkora lábszagú langyos pocsolyában fetreng az az ország, ahol egy minden hájjal megkent és igazgatósági tagságokkal felkent ügyvédet szaros hektár földekért csicskáztat egy szerintem még a nevét leírni sem tudó senki?

Az is elgondolkodtató, hogy ugyanbiza ennek a félanalfabéta istenkirály-helyettesnek nincsen már réges-régen több föld a nevén, mint az a nyomorult 300 hektár, amennyit a törvény elvileg megengedne? Persze hülyeségeket kérdezek, kit érdekelnek ezen a szinten a törvények, amelyeket kizárólag azért hoztak, hogy legyen mit eltaposni, amikor a helyzet úgy kívánja?

Az is gyakran eszembe jut, hogy ezek az emberek nyugodtan alszanak? Vajon fikarcnyi félelemérzet nem zavarja soha békés szendergésüket? És ha nyugodtan alszanak, akkor tényleg az itt a kérdés, hogy mibű? vagy már régen az, hogy még meddig?

Nem hiszem, hogy Juhász Pétert, vagy az agyát még foltokban gondolkodásra használni képes magyar állampolgárt különösebben megnyugtatja, hogy nem egy liberálfasisztakommunista zsidósoros-bérenc lesz Orbán Viktor szomszédja Hatvanpusztán. Az a baj, hogy már eleve sem kérdés, hogy kié lehet a föld, amit elvileg a helyben lakó földművelők helyzetbe hozása miatt árvereznek bőszen. Az a baj, hogy ez a hír nem hír. Az a baj, hogy

„Senki sem akar lófejet találni reggel otthon az ágyában.”

Tavaly novemberben, amikor többek között a Fejér megyei földárverések is elkezdődtek, az egyik helyszíni nézelődő ezt válaszolta arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem jelentkezett más az ismert felcsúti „arcok” által művelt földekre: senki nem szeretne lófejjel ébredni reggel. Azért nem hír ez a hír, mert egyáltalán senkinek nem kell attól tartania – ahogy tavaly, úgy most sem -, hogy a Mészáros-klán bérleményeire bárki is rá merne licitálni. Nem lehet kérdés, hogy lehet-e bárki más Orbán szomszédja Hatvanpusztán, mint azok, akiknek megbízatásuk a kezére játszani a fél országot.

Az a helyzet, hogy az évekkel ezelőtti korrupciógyanús földhaszonbérleti pályázatok nyertesei – mint a fenti ábra is mutatja – egyedül licitálnak a földárveréseken, és kikiáltási áron jutnak hozzá az általuk eddig is művelt termőföldekhez. Nem az a kérdés már régen, hogy kiknek a tulajdonába kerülnek ezek a földek és mibű, hanem hogy miért tűri egy ország, hogy kilopják alóla a földet is?

Miután az elmúlt hetekben Juhász Péter világossá tette, hogy nem áll szándékában feladni az Orbán Viktor vagyonosodását érintő információk megszerzésének harcát, miután előre belengette, hogy ott lesz ma reggel Székesfehérváron, annyi történt csupán, hogy Mészáros Lőrinc nem személyesen ment egyedüliként licitálni, hanem küldött maga helyett egy ügyintéző-táblatartó-licitáló elvtársat. Ez azt jelenti, hogy van annyira elszánt és beteg ez a hatalom, hogy nem tud leállni és nem fog leállni. Orbán ámokfutásának nem lesz soha vége demokratikus módon. A körülötte lévők pedig olyan szinten ostobák, tehetségtelenek és szervilisek, hogy bármire rá lehet őket venni. Törvények megszegésétől kezdve Váradi Andrásig bármire.

Ez a székesfehérvári szeánsz annak a bizonyítéka, hogy az utolsó utáni pillanatban sem fognak visszavonulni. Teljesen mindegy, hogy mi a felső határa az egyetlen személy által megvehető földeknek, itt már elszaladt a ló. A kérdés csak az, hogy hány stróman strómanjának a strómanja szükséges ahhoz, hogy Orbán arcpirító vagyonnyilatkozata tiszta legyen és mégis a tulajdonában legyenek komplett földbirtokok? Az irdatlan mennyiségű lenyúlt pénzeket is szét kell osztani, csak az a kérdés, hogy hány felé?

Van még kétsége valakinek afelől, hogy névtelen strómanok tucatjai azért vannak, hogy kimenekítsenek minden kimenekíthetőt az országból, ami meg nem mozdítható, arra rátegyék a kezüket? Juhász Péter Mibű? kampányának és erőfeszítéseinek elismerése mellett, azt hiszem érdemes lenne a Még meddig? táblákat is üzembe helyezni. Ugyanis ahogy az utánpótlás ügyködését elnézem, sokkal nagyobb itt a baj a fejekben-lelkekben, mint gondolnánk.

fidelitas

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.