Aprócska hír a bama.hu-n. Mindössze annyi történt, hogy egy csoport pécsi egyetemista lovas túrán vett részt és átkeltek néhány dél-baranyai falun. Ez nem is érne meg egy sort sem, hiszen na és akkor mi van?
Most az van, hogy a falvak lakói megrémültek. Frászt kaptak egy csoport fiataltól, mert migránsnak hitték őket. A lap értesülései szerint a falvak lakói, vagy a lakók egy része megijedt, mások dühösek voltak, volt, aki akár fizikai erőszakkal is megvédte volna a családját. Akár még jót is derülhetnénk ezen, ha nem lenne halálosan vérforraló, tragikus, hogy itt és most ilyesmi előfordulhat. Ha nem lenne tragédia az, hogy ebben az évszázadban úgy reagálnak egy közösség tagjai néhány idegen láttán, mint régen az indiánok egy vasúti mozdony látványától. De úgy reagálnak. Félnek, dühösek, ütni akarnak.
Az egész ország fél, dühös és ütni akar. Ennek csak töredéke írható a megváltozott, veszélyesebbé váló világ számlájára. Döntő részben ártunk és ormányunk áldásosnak éppen nem nevezhető ténykedésének következménye. Az jogos és indokolt, hogy egy kormány felhívja a polgárok figyelmét az esetleges veszélyekre. De az is jogos és indokolt lenne, hogy mindjárt ezután igyekszik megelőzni a pánikot, nyugtatni a lakosságot. Mégpedig azzal, hogy részletesen ismerteti a tennivalókat bizonyos helyzetekben, valamint egyértelművé teszi: nincs ok pánikra, nem kell gyűlölni mindenkit, főleg nem kell rettegni minden idegentől. Nem mindenki ellenség.
Csakhogy ennek a kormánynak erre épül az egész működése, ebből fakad a hatalma. A folyamatos gyűlöletkeltés, a rettegés fokozása, a gyanakvás és a düh minél szélesebb szétterítése az, ami biztosítja a hatalmát és biztosítja azt, hogy még csak a gondolata se vetődhessen fel: bizony, le lehet váltani akármelyik hatalmi elitet, ha az visszaél a polgárok bizalmával.
Erről szól minden, évek óta erről szól. A kiszolgáltatottságot hat éve építgeti a kormány. Minden lépés ebbe az irányba mutat kezdetektől fogva. A segélyezési rendszer szétverése, a Munka Törvénykönyvének átírása, a közmunka kiterjesztése, a minél teljesebb ellenőrzés minden területen, a központosítások, az oktatás szereplőinek, az egészségügyi létesítményeknek, az önkormányzatoknak állami gyámság alá helyezése. Minden.
Rettegj, mert nem tudod etetni a családodat, ha elveszíted az állásodat. Márpedig elveszíted, ha nem arra szavazol, akire kell, ha ki mered nyitni a szádat, ha követelni mered a jogaidat. Nincsenek jogaid, tanuld meg. Kegyosztás van. A miniszterek elnökének kegyelme dönti el az egyházak státuszát, a komiszárok kegyelme dönti el, ki kap közmunkát és ki nem. A hatalom dönti el, melyik önkormányzat jut forrásokhoz és melyik nem, melyik sportklub kap pénzt, melyik színész kap szerződést, melyik színház, művészeti ág, film, média tud működni. A hatalom dönti el, ki él és ki hal.
Ezért volt fontos a szakszervezetek gyámságba vétele, a sportklubok vezetőségének pártkatonákkal való feltöltése, de ezért kell a civil szférát, civil szerveződéseket is lejáratni, sárba rántani, ellehetetleníteni.
A végletekig kiszolgáltatott ember és a kiszolgáltatott társadalom könnyen manipulálható. A menekült és migránsválság a kormány számára nem várt ajándék. Még egy ok, amivel növelni lehet a félelmet, a bizonytalanságot. Még egy ok, amivel be lehet tömni az igazság száját, befogni a valóság szemét.
Mert van miről elterelni a figyelmet. A végletesen elpofátlanodott udvaroncok gátlástalansága nem tud nem szemet szúrni. Az egyre pocsékabb gazdasági teljesítmény, a szociális és oktatási szféra összeomlása, a növekvő elégedetlenség, a fokozódó elvándorlás katasztrófához vezet.
Ezért kell növelni a nyomást, naponta hetvennyolc drámát tolni a nép arcába, mindenkit megerőszakoló, legyilkoló migránsokról, kémnek és hazaárulónak kikiáltott civilekről, suttyomban titkos alkukat kötő polgármesterekről, ávós nagypapákról, pénzt követelő pedagógusokról.
Mindenről, bármiről. Akár igaz, akár nem. Ha ennek következtében valahol, valamikor összefog egy falu népe és agyonver pár túrázót, vagy közmunkást, mert migránsnak nézi őket, hát istenkém! Ennyi áldozat belefér. Nekik belefér.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.