Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ezért tényleg érdemes volt rendszert váltani

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Miután a tudatom valahogy nagy nehezen átfogta a tegnapi brüsszeli terrortámadás borzalmait, az első gondolatom az volt: minden idők egyik legaljasabb kormánya hogyan fogja a tragédiából minimális időn belül kisajtolni a maximális politikai hasznot.

Egyáltalán nem kellett sokat várnom, ma reggel 7 órakor látványosan összeült az operatív törzs és újra terítékre került az alaptörvény vitatott, kétharmados többséget igénylő módosítása, ami néhány héttel ezelőtt, kellő támogatás hiányában megfeneklett. Nem mondhatjuk, hogy nem volt várható, mert nem lenne igaz.

A saját gátlástalan harácsolása miatt elkerülhetetlenül, de legalább folyamatosan arcot veszítő miniszterelnöknek soha jobbkor nem jöhetett volna ártatlan emberek ilyetén kegyetlen halála. A belgiumi történések okán tegnap egyetlen internetes portálon nem kaphatott helyet vezető hírként az az információ, hogy 25 évvel készül visszatekerni a kormány az idő kerekét Magyarországon, amennyiben valószínűsíthető, hogy Lázár Mindenhezértő János alattomos törvénymódosítása csont nélkül fog átmenni a parlamenten.

Ehhez már csak azért sem férhet kétség, mert tegnap egy mindösszesen 20 perces vitára (!) tartotta érdemesnek a parlament költségvetési bizottsága az államháztartási törvény ama lázári átszabását, miszerint egyedül a (mindenkori) miniszterelnök kezébe kerül a költségvetési előirányzatok és a kötelezettségvállalások kérdése. Vagyis az egyelőre még megkoronázatlan miniszterelnök Lázár Jánossal nyújtatta be azt a jogszabálymódosítást, amely egyetlen határozattal „legalizálná” a fedezet nélküli pénzköltést.

Aki bármilyen felületesen is, de nyomon követi az utóbbi idők közéleti-politikai történéseit, az sejtheti nagyjából, milyen következményekkel jár az – különös tekintettel a vezető elmeállapotára – ha a kormány a költségvetési törvényt bármikor figyelmen kívül hagyhatja, vagy egy határozattal át- és felülírhatja.

Nem hiszem, hogy bizonygatni kellene: a nagy magyar bóvliból triplabóvli körvonalazódik, hiszen a kiszámíthatatlan, egyetlen személyiségzavaros ember kényének-kedvének kiszolgáltatott költségvetési gazdálkodás hitelességi deficitet eredményez és nincs az a hiteminősítő (kivéve, ha létre nem hozunk egy nemzetit), amely megadná Magyarországnak az oly régóta vágyott befektetésre ajánlott minősítést.

Másfelől a nyilvánvaló sunyiság már abban is megmutatkozik, hogy a pénzügyi bizottság néhány hétig pihentette Lázár februárban benyújtott javaslatát, hátha Birkaország már régen elfelejtette, hogy meg sem történt. (A maga idején már írtunk erről ITT.) Sajnos olyan szerencséjük nincs, hogy mindenki egységesen hülye legyen, ezért még néhány gondolatot hadd tegyünk hozzá, ami múltkor kimaradt.

Újfent nem előzmény nélküli politikai gazemberséggel állunk szemben, bár őszintén remélik, hogy erre sem emlékszünk:

„Azt tartanám normálisnak, függetlenül attól, hogy a következő ciklusokban milyen kormányok lesznek, ha a parlament csak a legalapvetőbb garanciális szabályok megalkotására tartana igényt, és adna egy felhatalmazást négy éven keresztül a kormánynak”

ezt mondta 2013 szeptemberében Kövér László házelnök elvtárs és saját bevallása szerint egyfajta rendeleti kormányzásra gondolt ő, a rendeleti kormányzás rossz íze nélkül. Egy másik rendszerben szocializálódott, majd hirtelen megélhetési demokratává avanzsált politikai elitünk számára a rendeleti kormányzásnak állítólag van jó íze is. Pedig nincs neki. És tulajdonképpen nem állunk már nagyon távol attól, amiről azt hittük, hogy végleg magunk mögött hagytuk. A maga összes gyomorforgató ízével együtt.

Igen, a Népköztársaság Elnöki Tanácsára gondolok, amely annak idején az Országgyűlés mellett az államhatalom másik legfőbb szerve volt, amely testületként gyakorolta az általában az államfőket megillető jogokat, ezen felül bizonyos korlátozásokkal az Országgyűlést helyettesítő jogkörrel is rendelkezett. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket alkothatott, amelyekkel úgyszólván bármely törvényt módosíthatta, az Alkotmány kivételével. Fennállásának időszakában a törvényerejű rendeletek kibocsátása a törvények alkotását is gyakran háttérbe szorította, mivel az Országgyűlés csak évente négyszer, általában két-két hét időtartamban ülésezett. Senki ne dőljön hátra, a köztársaság 1989-es alkotmányos visszaállítása után, most ugyanoda térünk vissza, ahonnan elindultunk.

Mióta Kövér először kiejtette a száján a rendeleti kormányzást, elképesztően és ijesztően felgyorsultak az események. Amit Orbán pálinkagőzösen megálmodik este a konyhaasztal mellett és másnap reggel a budin véglegesíti, néhány óra múlva már valamelyik parlamenti-kormányzati verőember egyéni indítványaként kerül benyújtásra. Délután az illetékes fideszes többségű bizottság 20 perces ádáz vita után csont nélkül átengedi, majd lehetőleg éjfél körül az Országgyűlés szorgos szavazógépezete már el is fogadta.

Most éppen a rendeleti kormányzás van terítéken, amit majd ugyanúgy kizárólag a mi érdekünket szolgáló, szükségszerű és elkerülhetetlen intézkedésnek csúfolnak, mint az összes többi aljadékságot, amit elkövettek. Biztosak lehetünk abban, hogy ennek a kapkodásnak a hátterében valami olyasmi áll, amiről mi még nem tudunk, ők viszont már igen. És miközben Brüsszelben terroristák robbantanak és oltanak ki emberi életeket, a Fidesz-kormány éppen a magyarok ellen hajt végre puccsot. Ilyen az, amikor egy gátlástalan és tisztességtelen érdekcsoport teljhatalmat kap. Arra azt hiszem még a legelvetemültebb szkeptikusok sem mertek volna nagy tétben fogadni, hogy egy bármilyen nyomorult is, de mégiscsak európai ország a törékeny demokráciából a diktatúra felé vezető útra léphet.

Ez történik most, 25 évvel a rendszerváltás után. És ha véletlenül nem is lesz meg most az a két darab eltévelyedett képviselő, aki a terrorveszélyhelyzet alaptörvénybe fektetésére kapható, akkor itt van a rendeleti kormányzás. Kövér László álma beteljesült. Amit egy igen találó kommentben – a helyzet tragikumát kifejezendő – így fogalmazott meg kesernyés humorral valaki: Reggel ébredés után böffent egy fokhagymásat a Viktor, megigazítja a tökeit, majd telefonál, hogy kellene még egy stadion az alcsúti arborétum mellé, úgy 3 milliárdért és délutánra máris átírja a költségvetést a MEH.

Tényleg ez van, ennyire triviálisan egyszerű a történet. Ezért igazán érdemes volt rendszert váltani.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.