Április 30,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VIBRÁTOR


Már csak a Dunának kellene valahogy befagynia

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,582,500 forint, még hiányzik 417,500 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az embereknek elegük van a luxuskormányzásból. A Fidesz szerint az emberek számára fontos döntéseket hozó, a puritán elveket szem előtt tartó plebejuskormányzásra van szükség, és a limuzinszocialisták helyett felelős döntéshozók kellenek a parlamentbe és a kormányba is

írja közleményében Szijjártó Péter. Igaz, nem most írta és nem hisztérikus külügyminiszteri minőségben, hanem közönséges szóvivőként. Ugyanis a fenti felháborodás óta eltelt 10 év, 2006 márciusát pedig elmosta a kollektív memóriára leülepedett, áthatolhatatlan porréteg.

Ezzel összefüggésben 2016 februárjában a hír az, hogy a plebejuskormányzásáról elhíresült Fidesz, amelynek egyik  legplebejusabb húzása, hogy miniszterelnöki tisztséget is betöltő pártelnökét a Várba költözteti, a költségvetés tartalékából 1 milliárdot (= 1000 milliót) költ a Miniszterelnökség új székhelyének méltó berendezésére. Azaz „a Karmelita kolostorban elhelyezendő műtárgyak beszerzésére” ennyit különít el a leendő lakó, Orbán Viktor egy sajátkezűleg aláírt kormányhatározat által. A pénz gazdája a közgyűjteményeket is felügyelő minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Nincs is annál jobb hely(en).

Ahhoz képest, hogy  hogy 2011-ben a kabinet azt állította: addig nem költözik a miniszterelnök a Várba, „amíg Magyarország államadóssága ilyen drámai mértékű”, legalább a Klik adóssága egész szépen gyarapodott, ha az államadósság nem is csökkent. Ezért aztán mindennél időszerűbb lesz március 15-én birtokba venni az új rezidenciát.

És mert Orbán Viktor Várba költözése legkevesebb 18 540,5 millió forintba kerül úgy, hogy az 1,5 milliárdos mélygarázst nem számoljuk bele, és mert a kiadások jóval meghaladják például a Groupama Aréna építései költségeit is (14 735 millió forint), lássuk be, hogy még ezer millió nem a világ. Plebejus műkincsekre főleg nem.

Végül is, ha jól sejtem anno Orbán Győző kert végi budijában is eredeti Munkácsy lógott szépen felakasztva a megkönnyebülés falára, érthető ez a következetesség. Ugyanakkor dicséretes a nagyvonalúság is, nem is szabad semmit sajnálni magunktól, főleg ha nem mi nyögjük a szemet gyönyörködtető látványt. Amit viszont nem értek: miközben a nemzet definiálhatatlan imposztorának puszira odaadtak 300 milliót érő kőkemény műkincseket, Orbán Viktornak 1 milliárdot kell elkülönítenie arra, hogy kitapétázza az egykori vályogviskó minden nyomorúságát megbosszuló karmelita kolostort? Milyen világ ez? Hát a farok csóválja a kutyát? De ennyire?

Végre egy – ha senki máshoz nem is – saját magához méltó miniszterelnök, aki értékeli a szépet. Aki nem garasoskodik akkor, amikor a tét az, hogy drága műkincsekre köpködhesse a szotyola héját, midőn az Európa megmentőjének járó elismerésekről álmodozva Hunyadi Jánosnak képzeli magát.

Ilyen ez, amikor egy elfuserált, tehetségtelen futballista kerül egy ország élére. Ilyen, amikor a felkapaszkodott paraszt arisztokratának képzeli magát. Ilyen, amikor egy meggyőződéses haszonállattartó hatalmat kap és elkezd urizálni úgy istenigazából. Odateszi az arcát és az utcára tóduló társadalmi elégedetlenség másnapján, harmadnapján szinte őszinte hangon közli, hogy elértük a határainkat, szó sem lehet semmilyen béremelésről, majd két hét múlva kiderül, hogy különtartalékból cicomázza a palotáját.

Nem, még véletlenül sem az van, hogy fogjuk már vissza magunkat elvtársak, legalább tegyünk úgy, mintha igazat mondtunk volna, húzzuk meg magunkat, hátha abbahagyják a hőbörgést. Nem, még véletlenül sem az van, hogy mondjuk valamely közgyűjtemény raktárából, reprezentációs célokra tökéletesen alkalmas, úgynevezett méltó műkincseket kölcsönöznek, gyakorlatilag ingyen. Minek, amikor el lehet baszni megint 1000 millió forintot a lábszagú rongyrázásra.

Vagy ott van Kerényi, meg lehetne próbálni úgy tenni, mintha lett volna valami értelme annak a rengeteg közpénznek, amit gagyibbnál gagyibb elképzeléseire szórt el a kormány. Ha már senkit nem érdekel, hogy kinyílott a pitypang, ott van az a 15 festmény, amit még 2011-ben rendelt az alaptörvény marhabőrbe kötött díszkiadásának illusztrálására. Ha már úgyis ott porosodnak valami penészes pince alján, itt a kiváló alkalom előkapdosni őket: a dualizmus korától a 2006-os lovasrohamig minden ott van megfestve, ami nemzetileg fontos, és összesen csak 20 millió forintba került (képenként 1,6 millió közpénz ment rá). Mellé lehet tenni nyugodtan a Tállai Andrástól kapott csodát és máris van amiben gyönyörködni.

Ha a műkedvelés lenne a lényeg és nem a rongyrázás, akkor ezt tennék. De nem elég, hogy több mint 20 milliárd, most megint 1 milliárd nem közérdekűen elszórható költségvetési pénz, amit a zsebredugott kezű futballőrült nagyvonalúságának oltárán fel lehet áldozni.

Csak azt nem tudom, van-e fogalma a mélyen tisztelt rajongóknak mindeközben arról, hogy nézhet ki egy méltó módon berendezett iskola vagy kórház? Demagógia, persze, hogy hány darab MRI-gépet lehetne venni ezen a pénzen, hány közbeszerzést és előtervezett tervet nem igénylő értelmes befektetési módot lehet találni ennek a pénznek. Gyógyszer, fertőtlenítő, ceruzaelem, kréta, papír, rendberakott önkormányzati bérlakás mind megoldva?

Hát nem, semmi nincs megoldva, ellenben ahol nem jut pénz béremelésre, egészségügyre, oktatásra, ott Orbán Viktor leendő munkahelyének kitapétázására bármikor kerül 1000 millió. A nem létező migránsokkal napi szinten terrorizált embernek fingja nincs ezekről a nagyságrendekről, mert elhomályosították az agyát a rémülettel, botrányos megemlékezésekkel, mindenre választ jelentő nemzeti öntudattal és különben se tudja már követni.

Tíz év alatt a limuzinszocialisták helyét átvették a plebejusok, a felelős döntéshozóknak pedig se hírük, se hamvuk nem maradt. Az urizálás és a rongyrázás, lánykori nevén korrupció az állam szervezőelvévé vált. Innen már nincs megállás. Már csak a Dunának kellene valahogy befagynia.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.