NEHAZUGGY

Magyarországra születni: a legnagyobb szegénységi kockázat

Molnár Bálint | 2015. December 26, Szombat | 15:40

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,501,960 forint, még hiányzik 498,040 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Semmi kedvem zsigerből ellentmondani az ország nagyjainak, akik mostanság, karácsony táján különféle nagyinterjúkban értékelik az elmúlt évet. De. Miután az egy nappal korábban, a Blaha Lujza téri ételosztáson készült mellbevágó videó futótűzként terjed most is az interneten, Balog Zoltán páter december 25.-ére időzített melldöngetése nem csak a zsigereimet és a szememet szúrja, hanem a tudatomat is.

Ha csak annyit jegyzünk is fel a közepesen hosszúra és közepesen bicskanyitogatóra sikerült ömlengésből, hogy a magyar kormány minisztereinek összesen 37 gyerekük van, és ez mennyire jó példát mutathat az egymás szemébe néző, gyereknemzésre készülődő fiatalok számára, akkor is van miről beszélni.
De Balog Zoltán emberminiszter mást is mondott. Hogy például a kormány 2010-ben elindított programja kimondja: elfogadhatatlan, hogy Magyarországon a gyermekvállalás szegénységi kockázat legyen. Hogy ennek jegyében vezették be a családi adókedvezményt, támogatják az otthonteremtést és könnyítették meg a szülők munkavállalását a gyermek nevelése közben – az ellátások megtartása mellett -, akár részmunkaidőben is. És hogy 2016-tól meg az egész világon unikálisnak számító lépést teszünk: azoknak a házaspároknak, akik három gyermeket vállaltak vagy vállalnak, s ezt tíz éven belül teljesítik, tízmillió forint vissza nem térítendő támogatás jár családi otthonteremtési kedvezmény keretében, továbbá felvehetnek tízmillió forint kedvezményes kamattámogatott hitelt három százalék alatti kamattal, és akár ötmillió forintig vissza tudják igényelni az önerőből épített lakásuk, házuk áfáját. Ez huszonötmillió forint.

Balog Zoltán mélyen és őszintén elégedett. Szerinte ezzel a világon egyedülálló háttérrel el lehet indulni az életben. Nem először fordul elő velem, hogy nem ugyanazt a filmet nézem, mint a példásan szaporodó miniszteri páholy. És bár azzal feltétlenül egyetértek, hogy a családpolitikában is lassan érnek be az eredmények, attól tartok, hogy eredményekről itt sem most, sem 10-20 év múlva nem beszélhetünk. Álljon itt egyetlen adat, amely a 2010-ben elindított kormányprogram sikerét szemlélteti 2015-ben: az idei év első tíz hónapjában 109 ezer ember halt meg, miközben csupán 76 ezer született. Nagyszerű.

Bár tudom, hogy az emberszerű miniszter szerint (prekarácsonyi kisinterjú) ma már kizárt, hogy egy gyerek is éhezzen Magyarországon, ezt az újabb cinikus hurráoptimizmusát még akkor sem indokolhatná semmi, ha egyébként nem lenne igaz: ez a rengeteg ösztönző kedvezmény, támogatás olyan elnyerési feltételeket támaszt, amelyeknek nagyjából senki nem tud/nem fog tudni megfelelni. Főleg azok nem, akik leginkább rá vannak szorulva.

Az a helyzet, Balog miniszter úr és a többiek, akik összesen 37 utód megfogantatásában vettek részt, hogy ezzel ugyan nem vagyunk egyedülállóak a világon, de a szegénység legnagyobb kockázatát ma az jelenti, ha valaki Magyarországon születik meg. Mert jut eszembe. Fényestekintetű Balog Zoltán szíve táján melegséget érez, ha arra gondol, hogy a közmédia által indított Fölszállott a páva című műsorban szereplő nyolc-kilenc éves fiú azt mondta: „szegénynek lenni jobb, mint gazdagnak, mert a gazdag már semminek nem tud örülni.”

De basszátok meg, most tényleg a szegénységet erényként definiáljátok, és önmagatokat nyugtatjátok azzal, hogy micsoda lelki-szellemi gazdagságot jelent csórónak születni, úgy nőni fel, és soha még a közelébe se kerülni az emberhez méltó életnek? Hát tényleg basszátok meg! A magyar kormány 2010 óta tartó családbarát ügyködésének egyetlen körvonalazódó eredményét látom: aki gyerekként szegény, az felnőttként-szülőként is szegény lesz. Egyszerűen azért, mert ezek a túldimenzionált, eltúlzott jelentőségű kedvezmények nem felzárkóztatnak, hanem lemorzsolnak. Az egymillió minimálbéres, 350 ezer közmunkás és a 27%-os áfa országában arra büszkének lenni, hogy havi ötezer forinttal emelkedik a két gyereket nevelők családi adókedvezménye, egészen szánalmas.

Magasságos urak a példás szaporodás intézményében, beszéljünk nyíltan, mint szellemi fogyatékosok egymás között! Ha egy családon belül apu meg anyu is dolgozik, akkor valamelyikük, vagy megosztva, levonhatnak x forintot az adóból, vagyis azt nem kell befizetni nekik. Ez praktikusan azt jelenti, hogy például egy minimálbéren élő házaspár nem fizet adót, de még úgy sem tudja igénybevenni az összes kedvezményt, mert eleve sem fizetne annyi adót, mint amennyi a kedvezmény lenne. Vagyis a hajukra kenhetik az adókedvezményt. Ezért van az is többek között, hogy például egy gyermektelen ember/pár/család ma a csökkentett SZJA ellenére sokkal több adót fizet, mint 2010 előtt. Mert ha nincs neki gyereke, vagy már felnőtt, akkor annyit is ér, ezzel szemben akinek elég magas a jövedelme, az jól jár. És tudtommal igénybevehetetlen adókedvezményért sem tápszerhez, sem pelenkához, sem ruházati cikkekhez nem nagyon lehet hozzájutni.

A hülyeség magasiskolája amúgy valóban nem elhanyagolható teljesítmény, de tényleg mi a vért kezdjünk ezzel az 5000 forintnyi adójóváírással és a valószínűtlen jövőbe projektált otthonteremtési támogatással? Az etetés, ruházkodás nem korlátozott időre szóló, opcionális kötelezettség, de mindeközben kurvára biztos, kiszámítható megélhetés kellene, urak! Munkahelyek a fasorban sincsenek, bérek a béka hátsója alatt. Miről beszélünk, Balog kartárs? Hova, mire szüljenek a nők, és mire ez a tömjénfüst?

Ja, hogy ahol ketten éheznek, ott elfér a harmadik, a negyedik is, igaz? Persze. Csak kurva nagy gáz, hogy ez a kormánypárt kizárólag a felső középosztály és a gazdagok pártja: az egykulcsos személyi jövedelemadó, a rezsicsökkentés, vagy a szemfényvesztő szül(et)ésösztönző program senki másnak nem kedvez, mint azoknak, akiknek egyébként sem gond kettőt, hármat szülni. A tömjénfüstre semmi ok, a szegénység nem erény, és a hazudozás hosszú távon nem viszi előrébb a világot. Karácsonykor hazudozni pedig talán még durvább, mint egyébként. Valaki szóljon Balog Zoltánnak is. Mert ennyi hazugság tényleg elfogadhatatlan. adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!