NEHAZUGGY

Mit tegyél, ha elég sokan azt hiszik rólad, hogy korrupt vagy?

Molnár Bálint | 2015. December 21, Hétfő | 10:20

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,079,897 forint, még hiányzik 920,103 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hétfő reggel fejében kitettem magam annak a tortúrának, hogy elolvastam a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnökével készült terjedelmes interjút a Magyar Idők nevű, köztudottan független kiadvány internetes oldalán. Bár senkinek nem ajánlom, hogy kövesse a példámat, kijelenthetem: igaz, nem sok maradt már hátra az évből, ennél jobb idén már nem lesz.

_Z2G2910 Lánczi András, aki megtisztelve érzi magát, hogy Magyarország miniszterelnökének dolgozhat (fotó: Magyar Idők)

Rengeteg mondatot ki lehetne ragadni a pökhendi kurzuslovag Lánczi okfejtéséből, az egyik adja az ívet a másiknak. Annyit jegyezzünk meg, hogy egyrészt a Századvég, mint agytröszt, mint „az orbáni kormányzás egyik fontos támasza”, mindig a törvényeknek és a jogszabályoknak megfelelően végezte a munkáját. A Századvég a kormánytól egy fillér támogatást sem kapott. (Nem értem, hogy valami, ami magától értetődik, ami magától kellene hogy értetődjön, azt miért kell lépten-nyomon bizonygatni. Vagyis az a baj, hogy nagyon is jól értem.)

Másrészt a balliberális pártok intellektuális, morális háttere talaját vesztette, szánalmas kis viccpártok ezek mind, ezért a jelenlegi trendek megszilárdulása mellett, a politika unalmassá fog válni. Harmadrészt Orbánról ő már korábban is megmondta, hogy nagy formátumú, európai értelemben is súlyos politikus lesz, és tényleg az lett. A Fidesz népszerűsége a migrációs válságra adott válaszoknak köszönhető, (kivételesen igaz) mert: „Az emberek számára mindig a biztonság az első, és csak utána következik, hogyan ítélik meg például az elosztási viszonyokat. Amíg nincs biztonság, addig nincs se jólét, se anyagi prosperitás.” (Vagyis olyan biztonságot teremtett a Fidesz minekünk, hogy már az sem baj, ha közben nyomorgunk? Értem.)

A többit idézem, mert kár lenne megfosztani az elhangzott szavakat a maguk pontosságától és nagyszerűségétől (kiemelések tőlem):

„(…) öt éve folyik egy politika, bizonyos értelemben 25-30 éve van egy politikai erő, amit Fidesznek neveznek, és most jutott el oda, hogy képes a cselekvés, a döntések mögé egy olyan morális alapot húzni, ami nélkül nincs sikeres politika. Minden politikának morálisan meg kell ágyazni, hogy az világos legyen. Hogy melyek a céljai, milyen eszközökkel akarja ezt elérni, és hogy – egyszerűen – mi alapján tesz különbséget jó és rossz között.”

„Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája. Ezen azt értem, hogy olyan célokat tűzött ki a kormány, mint a hazai vállalkozói réteg kialakítása, az erős Magyarország pilléreinek a kiépítése vidéken vagy az iparban. Például minden külföldit, aki termelő beruházást valósít meg, tárt karokkal várunk. Erre mondják azt, hogy >>de hát ez maga a korrupció!<<. Ez politikai nézőpont, itt valójában a korrupció szó mitikussá tételéről van szó.”

„A korrupciónak van 13-14 kidolgozott társadalomtudományi értelmezése. Ám az nem szerepel köztük, ha a nemzeti érdekért tesszük ezt vagy azt, az eleve korrupció. Lehet korrupciónak nevezni, de aki ezt mondja, az valójában önmagát is becsapja. Az ember nem szeret az ellenfeleinek segíteni, az ellenségeinek meg pláne nem, tehát nem fogom megmondani, hogy rossz úton járnak! Ezért tévedés a >>maffiaállam<< kifejezés is. Mi jut az ember eszébe a maffiáról? Az ellenfelek fizikai megsemmisítése. Kit öltek itt meg, szeretném megkérdezni! Annyira túlméretezik a gyűlöletből fakadó helyzetmegítélést, hogy ez legfeljebb egy viccpártnak lehetne az intellektuális háttere, csak ők a végén el is röhögik magukat.”

Nekem valahogy egyáltalán semmi kedvem röhögni, igaz, baloldali viccpárt sem vagyok. De kimondani is félelmetes: mennyire nem vita tárgya a közbeszédben, hogy amit korrupciónak neveznek az valóban a Fidesz politikája. Ha Lánczi ezt az év beismerő vallomásának szánta, akkor tökéleteset sikerült alakítani. Pedig tudom, hogy nem annak szánta. Ám az, hogy mindeközben morális alapokra is hivatkozik az úr, az viszont egyenesen hajmeresztő.

Igen, a hazai vállalkozóréteg megerősödése tényleg fontos. Azzal az apró megjegyzéssel, hogy nem a fideszesé, hanem a hazaié. Mert pillanatnyilag a hazai vállalkozói réteg nagy része egyáltalán nem érzékeli, hogy erősíteni akarnák, csak azt, hogy némelyeknek jut a jóból. Abból a jóból, amit morális alapon a Fidesz megkülönböztet a rossztól, ugyebár.

Az nem korrupció, hogy a nemzeti érdekre hivatkozva, előre leosztott lapok szerint, valódi verseny nélkül mindig ugyanazok nyernek? Csak azért, mert beleszőjük a mondatba a nemzeti érdeket, az már nem korrupció? Megdöbbenéssel kérdezem: attól, hogy embereket nem öltek meg, fizikailag nem semmisítettek meg, az mindenre felmentést ad?

Lánczi András NER-filozófus szerint, ha a bűzlő trágyát átnevezzük harmatos gyöngyvirágnak, az megszűnik bűzleni és trágyának lenni? Attól tartok önök is, és az ország megvezethető része is rohadt nagy fogalomzavarban szenved, amelynek fenntartása nemzeti érdek, a korrupció pedig mindeközben vígan kormányoz. Úgy látom, megértük azt is, hogy már tagadni sem fontos, hisz úgysem lehet baj belőle. Kimagyarázni bizonyos körökben már nem nagyon lehet, így legitimálni kell: a felsőbbrendű küldetésudattal, eleve elrendeléssel, aminek a piaci versenyhez, tisztességhez és az oly sokat emlegetett moralitáshoz fikarcnyi köze nincs. Más megközelítésben: ha már mindenki tudja, hogy korruptak vagyunk, akkor sürgősen el kell kezdeni tagadni, hogy a korrupció rossz lenne. Hátha bejön. Sajnos bejön. És igen, az említett „viccpártok” is tehetnek erről bőven.

Holnapig sorolhatnám az érveket és példákat arra, hogy miért velejéig romlott, miért nincs köszönőviszonyban a moralitással ez az egész rendszer. De megelégszem annyival, hogy csodálatos volt arra ébrednem: megint valaki beletolta az arcomba, hogy ha egy pártnak-kormánynak nincs is semmiféle értékelhető gazdaságpolitikája, de kellően kisajátította a nemzeti érdeket, akkor a korrupció is megszűnik annak lenni.

Lehet, hogy Polt Péter és egy másik moralitás dimenziójában ezt nem úgy hívják, és soha nem fogják úgy hívni, de engem nem dobnak fel ezek a sajátos „elosztási viszonyok”. Nekem sajnos az önkényes eltulajdonítás jut eszembe minderről. És az sem vigasztal, hogy az én érdekemre hivatkozva, nemzeti alapon történik mindez. Erre nincs felmentés, legfeljebb magyarázkodás. Lánczi András magyarázkodása a legjobb példa erre.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!