Azt most hagyjuk, hogy a Fidesz-KDNP nevű politikai végtermék képződmény huszonhatodik, tisztújítónak csúfolt kongresszusa mindenféle izgalomra számot tartó esemény nélkül tette világossá, hogy Orbán Viktor további mandátumokra készül és soha nem adja fel. Most speciel nem érdekel, mert Kövér László (leendő államelnök??!!) akkor is elvitte ezt a gyászos show-t, ha ez rég nem show már, és mozdítanivaló se nagyon akad már mifelénk.
„Nem akarjuk Magyarországot férfigyűlölő nők és a nőktől rettegő feminin férfiak, a gyermekekben/családokban csak az önmegvalósítás akadályát látó jövőtlenség társadalmává tenni. Azt szeretnénk, ha fiaink nem csak tanulhatnák, hanem értenék is Petőfinek ‘Ha férfi vagy, légy férfi’ című versét, ha lányaink pedig az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, hogyha unokákat szülhetnének nekünk.”
Ezt mondta szó szerint Kövér László, és nem átallott József Attilát és Cseh Tamást is belekeverni dohos, szexista eszmefuttatásába. Lefordítom. Ha farkad van, légy férf!. Ha meg hüvelyed és egyéb tartozékaid vannak, akkor légy nő, és szüljél gyereket! Ha nő vagy, tulajdonképpen felejtsd el az önmegvalósítást! Véletlenül se álmodj magadnak saját célokat, tanulást, karriert, szakmai sikert, a négy falat meghaladó társadalmi elismertséget! Szüld szépen, szorgalmasan futószalagon az unokákat Kövér Lászlónak és a Fidesznek!
Ne kérdezz, ne gondolkodj, ne tervezz, ne végy számításba racionális megfontolásokat: hogy mi van akkor, ha például apu megunja a te legmagasabb fokú önmegvalósításodat, és egyszercsak lelép, vagy lemegy alkoholistába? Hogy mi lesz akkor tanulatlanul veled és a gyerekeiddel? Egy nőnek nem az a dolga, hogy szabad akarata legyen. Hogy eldönthesse, akar-e gyereket vagy sem. És mi van akkor, ha akarna, de nem lehet neki? Mi van akkor, ha nem találja meg a helyét a világban? Mi van akkor, ha szeretne gyereket, de szexuális irányultsága ezt megakadályozza? És mi van akkor, ha egy pár meddő, és hosszú évek próbálkozásai dacára sem sikerült gyereket nemzeniük?
Nem, az effajta differenciált, 21. századi kérdésfeltevés és gondolkodás csak arra jó, hogy összezavarja a nem először egydimenziós hímsovinizmusban utazó – Kövér hangján keresztül – újfent nagyot alkotó Fideszt. Amelynek sikerült már megint gusztustalanul ostoba és sértő módon belegyalogolni emberek lelkivilágába.
A szöveg dogmatikus, dohos, sötét középkort idéző üzenetén túl csak a vastaps volt undorítóbb, amely Kövér szavait kísérte. Lelki szemeim előtt látom a tisztelt hallgatóságot-közönséget, amelynek soraiban büszkeségtől és meghatottságtól kipirult arcú, kedélyesen mosolygó nők – Pelcznék, Hoffmann Rózsák és Selmeczi Gabriellák – fogadták elégedetten a megalázó, szexista szólamokat. Igen, annak is így örültek volna, ha a kötelező egyenszoknya és a fejkendő bevezetéséről szónokolt volna A FÉRFI.
Mi lenne, ha egyszer, csak egyetlenegyszer olyanok nyilatkoznának a nők szükségleteiről, vágyairól, küldetéséről, akik valóban hitelesen tudnának erről beszélni? Mi lenne, ha ez a kormány nem ragadna meg minden alkalmat arra, hogy beleugasson abba, kinek mi legyen a fontos? Mi történne vajon, ha csak egyszer megpróbálnák visszafogni magukat az urak attól, hogy belepofázzanak az emberek magánügyeibe? Mi lenne, ha az ilyen fiatal kivénhedt demokraták egyszerűen eltakarodnának a nők méhének közeléből?
Mi lenne, ha az önmegvalósítás legmagasabb fokának definícióját nem a kormány akarná szájba rágni? Nem lehet, hogy az önmegvalósítás tetőfoka simán az emberi szabadságban gyökerező boldogság, kiteljesedés? Az, hogy valaki megtalálja a helyét az életben, hogy olyasmivel foglalkozik, ami sikerélményt, biztonságot jelent, amivel a társadalom minden tekintetben hasznos tagja lehet?
Gyűlölöm ezt a nőket kiskorúsítani akaró, primitív szemléletet. Nem, nem a férfiakat, gyűlölöm, Kövér elvtárs, hanem az ilyen egybites kereszténydemokratákat, akik kényszeresen hatalmi játszmává silányítják az egyenlőséget, az önrendelkezést, az egyéni, nemtől független szabad akaratot. Igen, a Kövér-féle, minden zsigerükben nőgyülölő férfiaktól van kiütésem. Akik valamiért úgy érzik, kevésbé férfiak, ha másokat is élni hagynak. Most konkrétan a nőket.
Tudom, semmi szín alatt nem fér bele ebbe a lealjasított világképbe az azzal való szembenézés, hogy miért gyermektelen minden negyedik harmincon túli nő, hogy miért nem a házasság szentségében hisz a huszonéves fiatalok jóval több mint fele, és hogy miért van az, hogy sokan (túl sokan) valószínűleg gyermektelenül élik le az életüket. Nos bármilyen felfoghatatlan egy ilyen árnyalt kép Kövér számára, ez nagyon gyakran kurvára nem a nők szülni nem akarásán, a férfigyűlöleten, a nőktől rettegő feminin férfiakon, vagy az anyaság csuklóból elutasításán múlik.
Ellenben nagyon sok múlik például egy olyan kormányon, amely lassan hét éve szívja a vérét ennek az országnak. Ahol egyre több ember húsba vágó egzisztenciális gondokkal küzd, és a nemzet fogyatkozásának sűrű léptekkel történő megakadályozása helyett örül, ha van mit az asztalra tennie. Ezeknek az embereknek mondja Kövér László és a párt, hogy ha nem akarnak gyereket, akkor szart se érnek? És ugyanezeknek az embereknek mondja ez a cinikus kormány, hogy ha a nyomorba szülnek, akkor a kurva anyjukat nekik? Mert ha éhezik a gyerek, akkor az elsősorban a szülő felelőssége?
Hát ide figyeljenek, nagyurak! Nem hiszem, hogy bárkitől, akár egyetlen nőtől is elvárható, hogy a hazának, és e gyalázatos politikai elitnek szüljön gyereket, unokát (az, hogy Kövér a lányoktól unokát szeretne, az külön hányingerkeltő). Önök semmilyen módon nem jöhetnek ahhoz, hogy a saját magukén kívül bárki más önmegvalósítását a szájukra vegyék.
Külön elég ezekből az avítt, poros, lábszagú sallangokból! Legyen az én döntésem, a másik, meg a harmadik döntése, hogy 35 évesen szül, avagy nem szül gyereket. Ne rúgjanak bele újra meg újra azokba, akik önhibájukon kívül nem képesek unokákkal megörvendeztetni önöket, lankadtpöcsű, frusztrált, szexista politikusokat. Akik rettegnek attól, hogy a gondolkodó emberek nélkülük boldogok, nélkülük hoznak döntéseket, a fejükre szarva teszik azt, ami éppen jólesik nekik.
Igen (Soros-fóbiátok ide vagy oda), én is a nyitott társadalomban hiszek a ti zárt osztályotok helyett, és jónak vélek mindent, amit ti zsigerből elutasítotok: a szekularizációt, a korrupció kiírtásának szükségesséét, a civil, alulról szerveződő mozgalmakat, a jogállam demokratikus intézményeit, az egyéni szabadságot, és az életembe, az emberek életébe nem lépten-nyomon és nem minden áron beleszólni akaró államot.
Közben meg gyűlölöm az ilyen homofób, vakkomondorokba kapaszkodó, a nőket közönséges tenyészállatoknak tekintő Kövér Lászlókat, akik naponta felérnek önmegvalósításuk csúcsára. Igen, a szájon keresztül való ürítés fentihez hasonló formáira gondolok.
Nos, szüljön nektek… az szüljön!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.